Öt terület, ahol hasít az open source

„Az egyik legjobb dolog a nyílt forráskódban az, hogy még a kudarcok is segítik a fejlődést. Nem úgy, mint egy vállalatnál, amelyik ha elkölt kétmillió dollárt egy fejlesztésre és kudarcot vall, semmit nem tud felmutatni. Ha nyílt forráskódra költesz egymillió dollárt, valószínűleg lesz belőle valami csodálatos, amire más emberek építhetnek.” Matt Mullenweg, amerikai fejlesztő és üzletember, a WordPress társalapítója

2019. szeptember 24., kedd, 12:12

Címkék: felhőalapú szolgáltatás felhőalkalmazás felhőplatform Internet of Things IT IT infrastruktúra IT menedzsment nyílt forráskódú technológiák

Sokan hallottunk már a nyílt forráskódú szoftverekről, de nem biztos, hogy az Androidon és a Linuxon kívül egyéb neveket is fel tudnánk sorolni. Pedig ezek a megoldások általában nagyobb rugalmasságot és alacsonyabb költségeket kínálnak, mint zárt forráskódú alternatíváik, ezért érdemes őket közelebbről is megismerni. A SUSE szakértői most bemutatnak öt olyan területet, ahol az open source minden kétséget kizáróan átvette a vezetést.

A nyílt forráskód elérte azt az érettségi szintet, ahol már nem lehet figyelmen kívül hagyni. A legfrissebb kutatás szerint a vállalatok 82 százaléka sokkal pozitívabban áll a nyílt forráskódú szoftverekhez, mint öt évvel korábban, és már a felsővezetők is egyre gyakrabban részesítik előnyben ezeket a programokat a zártakkal szemben. Ennek köszönhetően az open source megoldások domináns szerepet játszanak számos olyan kulcsfontosságú fejlesztésben, amelyek jelentős mértékben átformálják világunkat.

Szuperszámítógépek és nagy teljesítményű számítástechnika

A szuperszámítógépek olyan rendszerek, amelyek tömeges mennyiségben oldanak meg bonyolult számítási feladatokat több ezer processzor teljesítményét egyesítve. Évtizedek óta használják őket különféle tudományos kutatásokhoz, kvantummechanikához, molekuláris modellezéshez és egyéb alkalmazásokhoz, a világegyetem titkainak megfejtésére törekedve. Ezekben a rendszerekben túlnyomó többségben Linuxot használnak. 2017 novembere óta pedig a top 500 legnagyobb teljesítményű szuperszámítógépen mind Linux fut.

A Linuxot ezzel egyidejűleg a vállalatoknál is egyre szélesebb körben alkalmazzák a nagy teljesítményű számítástechnikai projektekhez, amelyekkel számos, egyre nagyobb jelentőséggel bíró területet támogatnak. Ilyen például a Big Data, a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás, az önvezető járművek, az okos városok, illetve az IoT-eszközök.

Adatbázisok

Az adatbázisok egyre fontosabb szerepet játszanak a szervezetek működésében. Ez annak köszönhető, hogy a fent említett, növekvő fontosságú technológiák gyors és hatékony adatfeldolgozási képességeket igényelnek. Ugyanakkor egyes felhasználási esetekben, például az IoT- és mobileszközök, illetve önvezető járművek esetében nagyobb mennyiségű, elosztott adatot kell kezelni, ezért különféle típusú adatbázisokra van szükség. Ezek között pedig egyre nagyobb arányban szerepelnek a népszerűségi lista élén az olyan nyílt forráskódú adatbázisok, mint a MySQL, a PostgreSQL, a SQLite, a MongoDB, a MariaDB és a Redis.

Web- és internetszerverek

A nyilvános internetszerverek nagy része Linux-alapokon fut, és a webszerverek 70 százalékán Unix jellegű rendszereket használnak, amelyek közül a Linuxé az oroszlánrész. Bár általánosságban kevés figyelmet szentelnek nekik, ezek a szerverek biztosítják legtöbbünk számára a hátteret a mindennapos internetes kommunikációhoz és különféle online szolgáltatásokhoz.

Felhőnatív alkalmazások és konténerek

A felhőalapú működésre szánt alkalmazások fejlesztéséhez nem elég, ha a felhőkörnyezetben hosztolják a megoldást. Ezeket a programokat a folyamat legelejétől kezdve úgy kell tervezni, hogy megfelelően működjenek a felhőben, és teljes mértékben képesek legyenek kihasználni a felhőplatformok által kínált lehetőségeket. Ez azt jelenti, hogy a felhőéhez hasonló, elosztott, jól skálázható, automatizált és önjavító környezetben kell fejleszteni és működtetni őket, amelyet a konténerek segítségével egyszerűen meg lehet teremteni.

A nyílt forráskód a felhőnatív megközelítéshez kapcsolódó, vezető technológiák körében is az élen jár. Közülük a Kubernetes, a Linux, a Docker konténerek, valamint a Cloud Foundry a legnépszerűbbek, és a felhőplatformok is nagyrészt open source alapokon működnek.

IoT-eszközök és beágyazott rendszerek

Az IoT piaca elképesztő ütemben bővül: az előrejelzések szerint 2022-re 1,2 trillió dollárt ér majd, és az internethez csatlakoztatott eszközök száma 2024-ig eléri a közel 14 milliárdot. Az ilyen jellegű készülékek működtetéséhez, illetve az általuk gyűjtött adatok kezeléséhez rendszerint olyan különleges, beágyazott rendszereket használnak, amelyet egy-egy konkrét feladat ellátására terveztek.

A nyílt forráskód itt is kedvelt: a beágyazott rendszerekhez a fejlesztők 53 százaléka valamilyen nyílt forráskódú operációs rendszert választ, az IoT-eszközök pedig az esetek közel háromnegyedében Linuxon futnak.

Keresés
Bejelentkezés / Regisztráció
Média Partnerek