Új napelemparkot helyezett üzembe a Hödlmayr Győrben, ami a járműlogisztikai vállalat következtesen végrehajtott fenntarthatósági stratégiájának újabb állomása. A beruházás következtében az éves áramfelhasználás 35 százalékát megújuló energiaforrásokból tudják fedezni, és éves szinten 60 tonnával csökkentik a széndioxid-kibocsátást.
Idén első alkalommal nevezte meg a körforgásos gazdaság megvalósításában élen járó vállalkozásokat a Világgazdasági Fórum és a McKinsey, a megtisztelő címet a Schneider Electric is elnyerte. A cég 2017 óta több mint félmilliárd tonna CO2 kibocsátásának elkerüléséhez segítette hozzá ügyfeleit, gyárainak több mint fele pedig 99 százalékban újrahasznosítja a hulladékot.
Ambiciózus célkitűzést fogalmazott meg a héten az Európai Bizottság, javaslatuk szerint ugyanis 2040-ig az 1990-es szinthez képest 90 százalékkal kellene csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását a közösségben. A cél eléréséhez kulcsfontosságú az energiahatékonyság növelése és az olyan innovációk, mint például a Schneider Electric újítása, aminek köszönhetően a szén-dioxidnál is sokkal szennyezőbb SF6 gázt tiszta levegőre lehet lecserélni.
A COPA-DATA, az ipari- és energiaautomatizálási szoftverek vezető szállítója jelentős mérföldkövet ért el 2023-ban a rekordot jelentő, 87 millió eurós bevétellel. Ez a figyelemre méltó eredmény vállalat innovációs erejének és az ügyfelek iránti elkötelezettségének elismerése.
Az elektromos rendszerek zökkenőmentes működésének és az üzemzavarok kockázatának csökkentése érdekében egyre több iparcég építtet be nagy megbízhatóságú energiaelosztási berendezéseket. Modern hálózatszimuláció segítségével pedig már az üzembe helyezés előtt tesztelhetőek a megálmodott rendszer működési jellemzői. Kőhegyi Attilát, a Kőhegyi Mérnöki Iroda Kft. ügyvezető helyettesét a villamosenergia-elosztási rendszerek megtervezésének folyamatáról kérdeztük, amelyet többek között két vezető, nemzetközi autóipari szereplő magyarországi beruházásaihoz is használtak a közelmúltban.
A szegedi sportkomplexum kisfeszültségű energiaelosztási berendezéseit a Siemens biztosította.
Vezető helyen végzett a Schneider Electric az energiamenedzsment szoftvereket kínáló vállalkozások között a Verdantix kutató- és tanácsadó cég „Green Quadrant: Energy Management Software 2023.” című jelentésében. Ez a pozíció újabb elismerése a vállalat átfogó képességeinek és megoldásainak, valamint a rendszerintegráció kapcsán alkalmazott előremutató megközelítésének.
Az élelmiszeripari vállalatoknak egyre több elvárásnak kell megfelelniük. A szigorú élelmiszerbiztonsági előírások mellett a vállalatokat az energiaforrások hatékonyabb felhasználására vonatkozó európai és nemzeti követelmények is érintik. Az energiamegtakarítás és a fenntarthatóság egyre fontosabbá válik a hűtőrendszerek tervezése és üzemeltetése szempontjából. Például a hűtéstechnológiában használt csavarkompresszorok teljes fenntartási költségének (TCO) mintegy 80%-át az energiaköltségek teszik ki.
A Világgazdasági Fórum friss jelentése szerint az energiatakarékos megoldások alkalmazása, az energiahatékonyság növelése és az értékalapú együttműködések révén akár 2000 milliárd dollárnyi megtakarítást is elérhet a globális gazdaság. A Schneider Electric a szervezet január 15–19. közötti davosi konferenciája kapcsán arra hívja fel a figyelmet, hogy a már rendelkezésre álló technológiák sokkal szélesebb körű alkalmazására van szükség ahhoz, hogy ne váljon kezelhetetlenné az éghajlatváltozás.
Éves szinten 400 tonnával lesz kisebb a Schneider Electric Dunavecsén épülő üzemének hűtéséhez és fűtéséhez kapcsolódó CO2-kibocsátás a telepített talajszondás hőszivattyúrendszernek köszönhetően egy hagyományos, gázüzemű rendszerhez képest. A megoldás életciklusra vetített éves költsége mintegy negyede egy gázkazános kialakítás költségének.
Az elmúlt évek a járműipar földcsuszamlásszerű változásairól szóltak. Az országok, vállalkozások és magánemberek világszerte egyszerre indultak el egy fenntarthatóbb közlekedési modell irányába. De a saját életünkből is tudjuk, hogy még egy magánembernek sincs könnyű dolga, ha a villanyautó gazdaságosságáról kell döntést hoznia. Mi szóljon akkor a cégvezető, aki számára üzletileg és technológiailag is sokkal bonyolultabb a képlet? A dinamikus terheléselosztással működő szoftverrendszerek részben épp a homály oszlatását célozzák. Működésükről Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. e-mobilitási szakértője beszélt a TechMonitor olvasóinak.
A HyPilot projekt azt bizonyítja, hogy a Hystar által szabadalmaztatott protoncserélő membrán (Proton Exchange Membrane /PEM) típusú elektrolizáló rendszereinek alkalmazásával nagyobb hatékonysággal lehet zöld hidrogént előállítani.
Több mint 100 üzleti és politikai döntéshozó részvételével, a COP28 klímakonferencián megrendezett találkozón mutatta be legújabb kutatásuk eredményeit a Schneider Electric vezérigazgatója, Peter Herweck és elnöke, Jean-Pascal Tricoire. Az elemzés és a cég vezetői is felhívták arra a figyelmet, hogy már rendelkezésre állnak azok az eszközök, amelyekkel jelentősen növelhető az energiahatékonyság és ezáltal csökkenthető a környezetterhelés.
Mire elég száz év? 1920-ban 276 GWh volt az ország teljes villamosenergia-termelése, szemben a tavalyi 35 699 GWh össztermeléssel. Még egy szám: az országban száz évvel ezelőtt nagyjából 6 700 gépjármű közlekedett – ma pedig nagyjából hatmillió forgalomban lévő jármű rója Magyarország útjait. Alapjaiban változott meg tehát társadalmunk 100 év alatt, és ezt tette a Phoenix Contact is – bár volt, ami állandónak bizonyult.
Az energiahatékonyság és a klímavédelem az autóipar vezető témái közé tartozik. És nem csak a termékekben, hanem a gyártásban is. A motoralkatrészek tisztításában rejlő lehetőségek kihasználása érdekében egy prémium járműgyártó osztrák gyárában hőszivattyúra cserélte a melegvíz-készítés elektromos fűtését. Az eredmény évente körülbelül 70 százalékos elektromos energia megtakarítást jelent ebben a folyamatlépésben.
A gyorsan változó energiaárak és a fenntarthatóság előtérbe kerülése lépésre ösztönzik a hazai vállalkozásokat is. A Schneider Electric friss felméréséből többek között kiderül, hogy a válaszadók túlnyomó többsége már megvalósított ilyen irányú fejlesztést, vagy éppen folyamatban van náluk a beruházás. A válaszokból az is kiderült, hogy egyre többen döntenek úgy, hogy a fogyasztásmérés és a fejlett vezérlőrendszerek alkalmazásával tesznek az energiahatékonyság javításáért.
Mivel az iparnak példátlan kihívással kell szembenéznie a globális dekarbonizációs célok teljesítése és a növekvő kereslet kielégítése terén, az Energiahatékonysági Mozgalom (Energy Efficiency Movement/EEM) új jelentése bemutatja, hogy a vállalatok hogyan kezdhetnek azonnal cselekedni. Az ABB által alapított EEM jelenleg egy több mint 400 szervezetet tömörítő globális fórum, amely ötleteket, bevált gyakorlatokat és kötelezettségvállalásokat oszt meg tagszervezeteivel egy energiahatékonyabb világ megteremtése érdekében.
Közel harmadával is csökkenthető az épületek szén-dioxid-kibocsátása azokkal a technológiákkal, amelyeket a Schneider Electric biztosított a Decathlon horvátországi áruházai számára a két vállalat között létrejött megállapodás eredményeként. Az energiahatékonyság növelése érdekében az épületüzemeltetőknek három intézkedésre kell összpontosítaniuk: mérés és felügyelet, automatizálás és felügyelet, valamint optimalizálás az analitika segítségével.
A magyarországi iparvállalatok négyötöde igénybe veszi fenntarthatósági szakember segítségét zöld céljai megvalósítása érdekében. A fenntarthatóságot erősítő tevékenységek pedig leginkább a hulladékkezelésre (95%) az energiahatékonyságra (85%) és a vízgazdálkodásra (78%) irányulnak - derül ki a Siemens Zrt. friss kutatásából. A megkérdezett cégek többnyire odafigyelnek a környezettudatos működésre és kiveszik a részüket a társadalmi felelősségvállalásból is, ugyanakkor a legfőbb akadályozó tényezőnek a forráshiányt jelölik meg: közel felük (45%) pályázott már külső támogatásra a fenntarthatósági célok elérése érdekében. A fenntarthatóság tehát egyre fontosabb kérdés a hazai cégek körében, de mögöttes motivációjuk teljesen eltér a külföldi tulajdonosi körrel rendelkező vállalkozások szemléletétől.
Új, intelligens villamos energia hálózat, azaz mikrogrid felel augusztustól a több ezer fős müncheni Siemens-központ energiagazdálkodásáért. A bécsi és milánói Siemens-telephelyeken már alkalmazott megoldás számos lehetőséget nyit az áramforrások még hatékonyabb kihasználása előtt: rugalmasan kombinálja a hálózatról, valamint a saját energiatermelő rendszerekből (pl. napelemek) származó villamos energiát, és megszervezi az energiatárolást.