A globális CO2-kibocsátás közel feléért az épített környezetünk felel, ezért kulcsfontosságú, hogy minél energiahatékonyabb legyen az épületeink üzemeltetése. A Schneider Electric grenoble-i IntenCity létesítményének példája azt mutatja, hogy intelligens rendszerekkel akár tizedére is csökkenthető az energiaigény, a nettó zéró kibocsátás elérését pedig megújuló energiaforrásokkal lehet támogatni.
A Schneider Electric bejelentette, hogy tovább erősíti a "Partnering for Sustainability Initiative" elnevezésű kezdeményezését. Az új program célja, hogy a vállalat partnerei jobban megértsék és ezáltal eredményesebben teljesíthessék ügyfeleik kéréseit. Az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető cég ügyfelei a múlt évben 84 millió tonnával csökkentették szén-dioxid-kibocsátásukat a társaság által fejlesztett, felhőalapú IoT platform alkalmazásával.
Az energia ára napjaink egyik legfontosabb kérdése. Odafigyel-ni az energiára, energiatudatosan, netán energiahatékonyan élni, dolgozni, termelni azonban még mindig nem természetes Magyarországon. Pedig – több nemzetközi kutatás szerint is - pusztán azzal, hogy odafigyelünk az energiafelhasználásra, netán folyamatosan nyomon követjük azt, már 10% körüli megtakarítást lehet elérni.
Szeretettel meghívunk minden érdeklődőt legújabb szakmai konferenciánkra az “Energia jövője, a jövő energiája” címmel.
Az építőipar szén-dioxid kibocsátásának drasztikus csökkentését segíti az a kalkulátor, amit a Schneider Electric, az építési és épületinformációs modellező (BIM) szoftvereket fejlesztő RIB, és az eszközt fejlesztő Building Transparency tett elérhetővé a közelmúltban. A „szén-dioxid kalkulátor” olyan környezetvédelmi terméknyilatkozatokat tartalmaz, melyek alkalmazásával az építőanyag-beszerzők, fejlesztők, illetve kivitelezők a teljes tervezési és építési folyamatban nyomon követhetik a felhasznált anyagok karbonlábnyomát, és az információk birtokában törekedhetnek az építőipar karbonsemlegesítésére. Becslések szerint a globális szén-dioxid-kibocsátás mintegy 40 százalékáért felelősek az épületek és azok építési folyamatai. A Schneider Electric az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat.
A periódusos rendszer első eleme kulcsfontosságú tényező a közlekedés és az ipar dekarbonizálásában – feltéve, hogy a gázt CO2-kibocsátás nélkül nyerték ki. A szélturbinától a hidrogéntöltő állomásig terjedő értéklánc hosszú, és tele van technikai kihívásokkal.
Egyre inkább a fenntarthatóság lesz a fejlesztések meghatározó célja azoknál a termelőcégeknél, akik fejlett ipar 4.0 technológiákat és megoldásokat használnak– derül ki a Schneider Electric és az MIT Technology Review közös kutatásából. Ezek a vállalatok elsősorban szenzorokat és teljesítmény menedzsment eszközöket alkalmaznak, ezáltal több adattal rendelkeznek és hatékonyabban tudják csökkenteni karbonkibocsátásukat.
A 150 éves Atlas Copco évtizedek óta a fenntarthatóságot és a költségcsökkentést tűzte ki vállalati céljául. Nemcsak a saját termelésében, hanem az ügyfelek működése során is célja az energiatakarékosság: azért fejleszti és tökéletesíti sűrített levegős berendezéseit évről évre, hogy segítse partnereit a gyártási költségek leszorításában.
A minél hatékonyabb energiaellátást és az alacsonyabb karbonkibocsátást is segíti a német gyártó legújabb verziójú szoftvere.
A Svédországban alapított, csaknem 150 éves Atlas Copcónál a fenntarthatóság mint vállalati célkitűzés már évtizedes hagyományokkal rendelkezik. Nemcsak az a cél, hogy maga a gépgyártó multi minél kisebb környezeti hatással működjön: az általa kínált berendezéseket úgy tervezi és gyártja, hogy az ügyfeleinél is kimutatható energiamegtakarítást és a lehető legkisebb karbonlábnyomot biztosítsanak.
Hiába szeretne egyre több kis- és középvállalkozás megújuló forrásból származó energiát vásárolni a piacon, sokszor már az első lépésnél elbuknak. Egyes szervezetek nem elég nagyok ahhoz, hogy önállóan intézzék a beszerzést, vagy oktatásra, útmutatásra lenne szükségük a megújulóenergia-ügyletek sajátos mechanizmusairól. A PepsiCo és a Schneider Electric által elindított pep+ REnew program célja, hogy a teljes élelmiszeriparban és italgyártásban megoldja ezeket a problémákat. A Schneider Electric a megújuló energia piacának vezető globális tanácsadója.
A megújuló energia növekvő aránya világszerte nyomást gyakorol a nem erre tervezett villamosenergia-hálózatokra. Az új igények jelentette kihívásokra digitális technológia bevezetésével válaszolnak a hálózatirányítók. Így tett a romániai Distributie Energie Oltenia (DEO) is, amely a Siemens szoftverével kívánja megoldani az intelligensebb hálózatfelügyeletet.
Az élet szinte már naponta írja felül az addigi forgatókönyveket. 2021 végén még olyan véleményekkel lehetett találkozni, hogy az Európát sújtó energiakrízis akár a kontinens vállalatainak elköltözéséhez is vezethet. A világpolitika megváltozásának hatására jelenleg nem sok vállalatvezető települne át a néhány hónapja még vonzónak tartott országokba, de az energiakérdéssel változatlanul (sőt még inkább) foglalkoznunk kell.
2022-ben már van bizonyos rálátásunk a világjárvány – és kísérő jelenségeinek – az iparra gyakorolt hatásáról. Látjuk, hogy a korábban bevált üzleti modellek mára a versenyhátrány legfőbb okaivá váltak. A korábban elképzelhetetlen szinteket ostromló munkaerőhiány, valamint a logisztikai és energiaköltség, az egyre változatosabb termékmix és a kiszámíthatatlan piac azokat a vállalkozásokat jutalmazza, amelyek a digitalizációs fejlesztéseket nem költségfaktornak, hanem értéknövelő beruházásnak tekintik. Baksai Bianka, a Schneider Electric Zrt. ipari automatizálási menedzsere és Veller Zoltán, a cég termékalkalmazási mérnöke a digitalizálás kezdőlépéseiről és az elérhető célokról beszélt a TechMonitor olvasóinak.
A digitális ikrek technológiájával segíti a repülőgépek zöldhidrogén-infrastruktúrájának fejlesztését a Siemens és az egyesült királyságbeli projektpartnere, a Protium. A két cég az üzemanyag-utántöltő megoldás fejlesztését és tesztelését fogja jelentősen felgyorsítani ezzel a megközelítéssel.
A Schneider Electric szigetszentmiklósi logisztikai bázisán létrehozott Innovation HUB innovációs központnak a legmodernebb energiamenedzsment és épületautomatizálási megoldások bemutatásán túl a szemléletformálásban és az oktatásban is fontos szerep jut. Az Innovation HUB első látogatója Franciaország magyarországi nagykövete, Pascale Andréani volt.
A Schneider Electric, az energiamendzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat magyar szakértői gyűjtötték össze azokat a trendeket, amelyekre érdemes most figyelni az energiapiacon Európában. Az árak emelkedése ugyanis nemzetközi szinten megállíthatatlannak tűnik, de a hatást több tényező is mérsékelheti. Hosszú távú megoldást a minél hatékonyabb energiafelhasználás jelenthet, beleértve a megújuló források használatát – állítja László Dávid, a Schneider Electric budapesti energia- és fenntarthatósági szolgáltatóközpontjának (ESS) szakértője, illetve Feldmájer Benjámin, a cég európai uniós zöld átmenetért (EU Green Deal) felelős magyarországi programmenedzsere.
Erőteljes növekedéssel zárta a stuttgarti székhelyű, a kábel- és csatlakozástechnika integrált megoldásainak globális piacvezetőjének számító LAPP a 2020. október 1. és 2021. szeptember 30. között számított pénzügyi évet. A családi vállalkozás árbevétele 26,1 százalékkal 1 423 millió euróra növekedett. A foglalkoztatottak száma 7,2 százalékkal 4586 főre emelkedett szeptember 30-ra, míg az adózás előtti eredmény 177 százalékkal 82 millió euróra javult.
Megkezdte múlt év végén az energiatermelést a thaiföldi Sirindhorn-gátnál megvalósított hibrid erőmű. A méretét tekintve világrekorder– csaknem hetven focipályányi területen elhelyezkedő – hibrid erőmű vízen lebegő napelemparkja 45 megawatt, vízerőműve pedig 36 megawatt kapacitásával éjjel-nappal termel áramot, megújuló energiaforrásokból.
A környezetbarát villamos energiáról és a megújuló energiáról szóló tanúsítványok összevonása az Egyesült Államokban és Indiában lehetővé tette a Seco részére, hogy a tervezettnél kilenc teljes évvel korábban elérje a 2030-ra kitűzött kibocsátási célokat, ami a vállalat számára költségmegtakarítási előnyökkel is járt.