Merre tart a raktár-automatizálás? 3. rész
A targonca 20. század eleji feltalálása óta az ipar egyre hatékonyabb megoldásokat állít csatasorba a termékek A pontból B pontba történő mozgatására. Hogyan járulnak hozzá az energiahatékony anyagmozgató eszközök a fenntarthatóság növeléséhez?
2025. április 22., kedd, 06:00
Címkék: anyagmozgatás intralogisztika Jungheinrich lítiumionos technika raktár raktári automatizálás raktártechnika targonca
Mivel az elmúlt években többszörösére nőttek az energiahordozók árai, ezért az energiaköltségek ma már egy raktár kiadásainak jelentős részét képesek kitenni. Az energiafelhasználás korlátozása így a raktárlogisztika területén is kulcsfontosságú kérdéssé vált. Sorozatunk harmadik részében Végi Ádámot, a Jungheinrich Hungária Kft. energetikai szakértőjét kérdeztük arról, hogy miért jó befektetés az energiafelhasználás csökkentése.
Mekkora hangsúlyt kap az energiahatékonyság kérdése a raktár tervezése és üzemeltetése során?
Végi Ádám: A szén-dioxid-kibocsátás csökkentése és a hatékonyság növelése alapvető elvárássá váltak napjaink intralogisztikájában. Világszinten a logisztika felel a szén-dioxid-kibocsátás csaknem 23 százalékáért, ennek egynegyede pedig az intralogisztikához köthető, így nem mindegy, hogy mennyire optimális a raktárunk elrendezése, milyen hatékony folyamatok zajlanak a raktárban, és milyen meghajtású anyagmozgató gépek üzemelnek azokban. A Jungheinrich olyannyira komolyan veszi a kérdést, hogy vállalatunk 2040-re a szén-dioxid-semlegességet is célul tűzte ki.
Az energiamenedzsment kérdésének előtérbe kerülését részben az indokolta, hogy a világjárvány után – részben az e-kereskedelem előretörése miatt – hatalmas raktári és disztribúciós kapacitások kezdtek el kiépülni, márpedig 15-20 anyagmozgató gép szemmel látható fogyasztást és áramcsúcsot képes összehozni. Másrészt egyértelmű piaci trend a belső égésű targoncák értékesítésének csökkenése, az elektrifikáció pedig sokkal jobban mérhetővé és szabályozhatóvá teszi a munkát. Ha a beruházó ki tudja mutatni a beszerzés energiahatékonysági hatását, akkor az EKR-rendszerrel még a bekerülési költség egy részét is visszakaphatja.
Végi Ádám, a Jungheinrich Hungária Kft. energetikai szakértője
Kis odafigyeléssel is sokat tehetünk a folyamatok racionalizálásáért. Nem mindegy például, hogy hol alakítjuk ki a targoncák töltőpontjait. A lítiumion-technológiával felszerelt targoncáknak eleve nincs szükségük elkülönített töltőhelyiségre, mint ólomsavas akkumulátoros társaiknak. Ha pedig a töltőpontot oda tervezzük, amerre a dolgozók szünetben amúgy is mennének (étkező, mosdó, kijárat közelébe), akkor nem fognak pluszköröket tenni a targoncákkal. De kerülhet a töltőpont oda is, ahol a gép várhatóan dolgozni fog.
A raktár folyamatainak optimalizálása is hozzájárulhat az energiahatékonyság növeléséhez?
Szigorúan véve ez nem a Jungheinrich terepe, de annyi bizonyos, hogy minden raktári folyamatot lehet és érdemes is optimalizálni. Ha biztonságtechnikai okokból a targoncáink csak lassan haladhatnak, akkor vizsgáljuk felül, hogy létrehozhatunk-e védett folyosókat, vagy gyalogosérzékelő szenzor beépítésével is megvalósítható-e a balesetvédelem. Ha igen, és a targoncák mozgása felgyorsítható, akkor még az is lehet, hogy kevesebb targonca is el tudja látni a feladatot, de az áteresztőképességünk mindenképpen növekedni fog.
Ennél is több pozitívummal járhat a gyorskapuk vagy akár a szigetelt gyorskapuk használata, a nagy nyitási és zárási sebesség révén ugyanis csökken a légcsere a külső és a belső tér között. Ehhez természetesen a targoncákat is el kell látni chippel vagy lézeres kapunyitó eszközzel. A fagyteres raktárak gazdaságos üzemeltetése gyakorlatilag elképzelhetetlen megfelelően szigetelt és hatékony működésű gyorskapuk nélkül. De általánosságban is elmondható, hogy mérettől, forgalomtól, terheléstől stb. függően a hagyományos ipari kapukhoz képest gyorskapunként 120 és 600 gigajoule megtakarítás érhető el, márpedig 1 GJ-t jelenleg 8 000 forint körül árazhatunk be.
A lítiumion-technológiával felszerelt targoncáknak nincs szükségük elkülönített töltőhelyiségre, mint ólomsavas akkumulátoros társaiknak
Automatizált anyagmozgatás – automatikus energiamegtakarítás. Igaz ez a megállapítás?
Igaz. Egy automata anyagmozgató eszköz működése minden szempontból (útvonal, töltés stb.) optimalizálható. Már említettük, hogy az elfogyasztott energiamennyiség mellett a logisztika, de még inkább a gyártás nagy költségtényezője, az áramcsúcs is kiemelt figyelmet érdemel. Ez pontosan mérhető, éppen ezért kezelhető – például az Active Load Management szoftveres támogatással, a töltések megfelelő időzítésével. Az energiaelosztás flottán belüli optimális szabályozását az SLH 700i nagyfrekvenciás töltőkészülékek, a töltőkészülék-szoftver, valamint az SLC 700 töltésfelügyeleti kezelőközpont kombinációja végzi. De az áramcsúcsok energiatároló megoldásokkal is letörhetők, mindez csak előrelátó tervezés kérdése.
Pontosság – gyorsaság – energiahatékonyság: ez a három szempont egymás ellen dolgozik, vagy létezik kompromisszum?
Szerintem nem feltétlenül zárják ki egymást az elérendő célok. Egy gép lehet egyszerre gyors és pontos – éppen ez az automatizálás egyik fő mozgatórugója. Manuális anyagmozgatás esetén ez az adott munkatárson múlik, de ilyen esetben is abszolút elképzelhető. A gyorsan mozgó rendszerek persze fogyaszthatnak több energiát, de mint azt már említettük, ha cserébe kevesebb berendezés is képes ellátni a munkát, akkor a nap végére megint csak pozitív lesz az energiamérleg. A megfogalmazott célok tehát egyidejűleg teljesíthetők, sőt, ki merem jelenteni, hogy ha elkezdünk konzekvensen optimalizálni, akkor a három szempont egymást erősítve teljesülhet.
Jó példa erre a modern lítiumion-technológiára történő áttérés, ami semmiféle negatív következményekkel nem jár, pozitívval viszont annál többször. Példának okáért: nem kell a targoncákat 8 órán át tölteni vagy akkumulátort cserélni bennük, mint a hagyományos ólomsavas akkumulátorok esetében, hanem a köztes időkben is tölthetők. Ellenben a mai modern Jungheinrich targoncák gyakorlatilag mindegyike képes az energia-visszatáplálásra is, és ezzel akár 20 százalékos energiamegtakarítás érhető el. Így találkozik a gyorsaság igénye az energiamegtakarítás tapasztalatával.
Világszinten a logisztika felel a szén-dioxid-kibocsátás csaknem 23 százalékáért, ennek egynegyede pedig az intralogisztikához köthető
A karbantartási stratégia vagy a szoftveres kontroll miként segíti az energiahatékonyság növelését?
A szoftveres felügyelethez egy megjegyzés: a Jungheinrich minden értékesítéshez szakmai tanácsadást is végez arra vonatkozóan, hogyan tudja a felhasználó minél hatékonyabban és minél fenntarthatóbb módon üzemeltetni az adott flottát. Ha a használat során nehézségekbe ütközik, akkor meg tudjuk állapítani az alapokot – de igény szerint az ügyfél saját maga is monitorozhatja a Flottamenedzsment szoftver Energia csomagjában.
A karbantartás ütemezése pedig kulcsfontosságú tud lenni, amit szintén átveszünk az értékesítés során. Fontos dolog az üzemóra nyilvántartása és a targoncaalkatrészek állapotának rendszeres felmérése, az idő előtti elhasználódás megelőzése. A zord környezeti körülmények értelemszerűen a karbantartás gyakoriságára is kihatnak, és ezek elmulasztása előbb-utóbb nemcsak az energiaigényen, hanem az általános üzemeltetési költségeken is megmutatkozik.
Mi múlik ezek után az emberi tényezőn? Hogyan lehet csökkenteni az oda nem figyelésből fakadó pazarlást?
Ha nem 100%-os az automatizálás – márpedig ritkán az –, akkor már belép az emberi tényező. A bekapcsolt állapotban hagyott gép is fogyasztónak minősül akkor is, ha egyetlen centit sem mozdul. A Flottamenedzsment szoftver kártyás indításánál már beállítható, hogy mikor kapcsoljon a gép alvó üzemmódba, de ezzel együtt is: a felkínált asszisztensrendszerek csak megelőző intézkedések megtételére alkalmasak, amik segítik a fenntartható működés elérését. De felülbírálhatók, akárcsak az autónk tolatókamerája. Fontos tehát a munkatársak megfelelő képzése, de ugyanilyen fontos az, hogy bevegyük a fejlesztési elképzelésekbe és célokba azokat az embereket, akik a későbbiekben az új rendszerekkel dolgozni fognak.
Folytatjuk
TechMonitor-összeállítás
Kapcsolódó cikk:
Merre tart a raktár-automatizálás? 4. rész
