Váratlan leállás? Sosem jön jókor

Az áramkimaradások okozta károk napjainkban már távfelügyelettel és távmenedzsmenttel kiegészítve is kivédhetők

2022. október 28., péntek, 06:00

Címkék: energiafelhasználás energiafogyasztás energiagazdálkodás energiamenedzsment Schneider Electric tápegység UPS

Tönkrement alapanyagok, extra költségek, tarthatatlanná váló határidők, sérülő reputáció – számos negatív következménye lehet a nem tervezett leállásoknak, amelyek második leggyakoribb oka az áramszünet. Az üzemi áramellátás megbízhatósága azonban házilag is létrehozható. Az idevonatkozó megoldásokról Gendúr István, a Schneider Electric Zrt. Secure Power üzletágának vezetője beszélt a TechMonitor olvasóinak.

Mennyire gyakoriak Magyarországon az áramkimaradások?

A Világbank adatai alapján 2019-ben havonta átlagosan 0,6 áramszünettel kellett szembesülnie egy hazai vállalkozásnak. Magyarország tehát viszonylag jó helyzetben van ebből a szempontból, más kérdés, hogy hat év alatt duplájára nőtt ez az érték, mivel 2013-ban még csak 0,3 volt. Nem mindegy ezenkívül az sem, hogy az ország melyik régiójában helyezkedik el az adott vállalkozás, vidéken például sokkal gyakoribb a szabadvezetékes kialakítás, mint Budapesten. Sok szempontból modern a hazai hálózat, 10 éves szakmai tapasztalatomra alapozva azt kell mondanom, jelentős romlás nem volt ezen időszak alatt – igaz, komoly javulás sem, inkább állapotfenntartásként írható le a szolgáltatói hozzáállás.

Gendúr István, a Schneider Electric Zrt. Secure Power üzletágának vezetője

Milyen veszteséget képes okozni egy feszültségletörés vagy -ingadozás egy vállalat, intézmény számára?

A meghibásodások mellett az áramkimaradás a leggyakoribb ok a gépek leállására, márpedig egy idevonatkozó amerikai felmérés szerint óránként akár 260 ezer dolláros veszteséget is okozhatnak a nem tervezett leállások a termelőcégeknek. A veszteség mértéke ágazatonként eltérő lehet. A feldolgozóiparban az egyik ilyen veszteség az indirekt kár, ami alatt a termelés leállása miatti haszonkiesést, a késői szállítás miatti esetleges kötbért, illetve a leállás idejére fizetett munkabért értjük. A direkt kár alatt érthetjük például a gép meghibásodását, a szerszámtöréseket vagy a selejtképződést.

Az élelmiszeriparban értelemszerűen a selejtképződés jelenti a nagyobb gondot, míg a gumigyártásban a berendezések újraindítása okoz jelentős költségeket – bár a hőkezeléssel járó folyamatok egyszerre okozhatnak selejtképződést és időveszteséget nem tervezett leállás esetén. Az olaj- és gáziparban egy technológia leállása az egész folyamat napokra történő leállását jelentheti. Az adatközpontokban csillagászati összegek kerülnek megemlítésre, ha egy közösségimédia-felület vagy egy banki fizetési rendszer válik egy időre elérhetetlenné. A gyógyászatban pedig nem számszerűsíthető az áramszünet okozta kockázat.

Az áramkimaradások természetesen nem csak a nagyipart veszélyeztetik. Egy hentesbolt rémálma például, hogy éjszaka leenged a hűtőraktár és tönkremegy a teljes árukészlet. A természetesnek tűnő dolgok akkor válnak igazán fontossá, amikor hiányolnunk kell azokat – villamos energia nélkül márpedig napjainkban már elképzelhetetlen az életünk.

Hogyan biztosíthatja be magát egy vállalkozás a fent említett kockázatok ellen?

Az egyik legegyszerűbb módja a szünetmentes tápegységek (UPS-ek) használata. Ezek a hálózatra csatlakoznak, feladatuk pedig az, hogy hálózati áramkimaradás esetén is biztosítsák az áramot a gépek és berendezések számára. Felmerül a kérdés, hogy milyen gépeket mennyi ideig tudnak árammal ellátni az UPS-ek, a válasz pedig az, hogy attól függ, mi az elérendő cél.

A kiválasztás alapja az, hogy melyik fogyasztóknak kell minden pillanatban elérhetőnek lenniük. Tipikusan ilyen a vészvilágítás, de lehet az egy szerver, egy levegőkeringtető, egy ívkemence, vagy bármely más gép, amelynek nem ütemezett leállása aránytalanul nagy károkat okozna. Minden ágazat mást tart kulcsfontosságúnak, és ennek megfelelően kell méretezni a szünetmentes tápegységeket. Az iparban az UPS-ek szerepe annyi, hogy addig biztosítsák az energiát, amíg a dízelgenerátor felpörög. Nagyjából egyperces nagyságrend, amíg a generátor szinkronban képes átvenni az üzemet. Az adatközpontoknál ezzel szemben félórás áthidalást is elvárhatnak, szerencsére az UPS-ek elég jól skálázható rendszert alkotnak teljesítményben és áthidalási időben egyaránt. A szünetmentes tápegységek piaca Magyarországon 20-30, a kiegészítő termékekkel együtt 100 millió eurós piacnak számít.

Létezik távfelügyelet az UPS-ekhez?

A Schneider Electric évekkel ezelőtt kitűzte a zászlójára a digitalizációs célt, ezért minden készülékünk fejlett kommunikációs képességekkel rendelkezik. A szünetmentes tápegységeink is teljes mértékben integrálhatók az EcoStruxure platformba, így átfogó képet kapunk azok állapotáról, a várható meghibásodásokról, az akkumulátorok kapacitásáról, a környezeti hőmérsékletről stb. Az információk mobileszközön is elérhetők, ha pedig több UPS-sel rendelkezünk, akkor azokat egy felületen is megjeleníthetjük, összehasonlítva például azok műszaki állapotát, élettartamát, így következtetéseket is levonhatunk az eltérő körülmények UPS-re gyakorolt hatásáról. Sőt, egy felhőalkalmazással a világ összes hasonló UPS-modelljének átlagadatait lekérdezhetjük, így azonnal látszik, hogy teljesít a saját készülékünk a világátlaghoz képest.

Milyen előnyökkel jár még az EcoStruxure integrálhatóság?

Az EcoStruxure platform első szintje a készülékek és berendezések kommunikációs képessége, hogy adatokat legyenek képesek továbbadni. A második szint az, hogy az adatokat összegyűjtsük és megjelenítsük – itt már előkerül az energiagazdálkodás kérdése is, hiszen a Power Monitoring Expert szoftver kimutatja, hogy az egyes készülékek milyen fogyasztással és energiahatékonysággal rendelkeznek. A harmadik szint a legizgalmasabb, hiszen a mért és gyűjtött adatokból analízisek készíthetők akár felhőszolgáltatással, vagy mesterséges intelligenciával támogatva. Ez már elég erős döntéstámogatást jelent, de igény szerint a szoftver saját maga is beavatkozhat előre bevitt határértékek alapján; dönthet például arról, hogy mikor érdemes a szolgáltatótól vásárolni az áramot és mikor használjuk inkább a napelemek által termelt és akkumulátorokban tárolt energiát. Nem kell azonnal komoly beruházásokat vállalnunk, kezdhetjük a legszükségesebbekkel, és a tapasztalatokra alapozva fejleszthetjük tovább a rendszert.

Az ipari felhasználásra szánt Easy-UPS szünetmentes tápegység már elérhető idehaza?

Igen, és az első visszajelzések meglehetősen pozitívak mind az ár, mind a minőség, mind a szállíthatóság tekintetében, hiszen egyszerűen integrálható az ipari vezérlőberendezésekbe, és széles hőmérséklet-tartományban alkalmazható. Sikeres termékbevezetésen vagyunk tehát túl. A Schneider Electric szünetmentes tápegység Class 1 védelemmel akár 99 százalékos hatékonyságot is elér.

Molnár László