Tiszta levegő a megszakítóban
Hogyan változtatja meg az uniós szabályozás az energetikai infrastruktúrát?
2026. augusztus 21., péntek, 06:00
Címkék: elektromobilitás energia energiagazdálkodás energiamenedzsment környezetvédelem megszakító mesterséges intelligencia Schneider Electric
Az energiaszektor történetének egyik legjelentősebb átalakulása zajlik napjainkban. Az elektrifikáció, a megújuló energiaforrások térnyerése, az elektromobilitás, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásai által generált egyre nagyobb villamosenergia-igény alapjaiban alakítja át az energiaellátást. Az új energiakorszakban a villamosenergia-rendszereknek nemcsak nagyobb teljesítményt kell biztosítaniuk, hanem rugalmasabbnak, intelligensebbnek és fenntarthatóbbnak is kell lenniük. Miközben sok szó esik az új technológiákról, jóval kevesebb szó esik arról, hogy mi történik azokkal a középfeszültségű kapcsolóberendezésekkel, amelyek évtizedeken át megbízhatóan szolgálták az energiaelosztást, de mára elérték életciklusuk végét, vagy már nem felelnek meg a változó környezetvédelmi és szabályozási elvárásoknak.
Az Európai Unió 2026-tól újabb mérföldkőhöz érkezik a fluortartalmú üvegházhatású gázok fokozatos kivezetésében: az új, legfeljebb 24 kV-os középfeszültségű kapcsolóberendezésekben már nem alkalmazható SF₆ (kén-hexafluorid). Ez nemcsak technológiai váltást jelent, hanem új szemléletet is: a fenntarthatóság ma már nem ér véget egy berendezés üzembe helyezésével, hanem annak teljes életciklusára kiterjed. Végh Alexszel, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata, a Schneider Electric Power Systems termékmenedzserével arról beszélgettünk, mit jelent ez a változás az iparági szereplők számára.
Végh Alex, a Schneider Electric Power Systems termékmenedzsere
Egyre többet hallunk az „új energiakorszakról”. Mit jelent ez a gyakorlatban?
Végh Alex: Az energiaellátási rendszer ma minden korábbinál gyorsabban változik. Az elektromobilitás terjedése, az ipari folyamatok elektrifikációja, a megújuló energiaforrások növekvő aránya, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásait kiszolgáló adatközpontok rohamos bővülése jelentősen növeli a villamosenergia-igényt. Ezzel párhuzamosan a korábban jellemző egyirányú villamosenergia-rendszerek fokozatosan intelligens, decentralizált hálózatokká alakulnak át, ahol a fogyasztók egyre inkább energiatermelőkké is válnak, azaz prosumerekké. Az ilyen rendszerek működtetéséhez már nem elegendő önmagában a hagyományos energetikai infrastruktúra: szükség van digitalizációra, valós idejű adatfeldolgozásra, automatizálásra.
A Schneider Electric ezt nevezi energiatechnológiának, vagyis az energetikai és az informatikai rendszerek integrációjának. Ez teszi lehetővé, hogy a hálózatok valós időben alkalmazkodjanak a változó igényekhez, miközben biztonságosabbá és energiahatékonyabbá válnak.
Ebben a gyors átalakulásban miért került ennyire előtérbe az SF₆ kérdése?
Az SF₆ gázt széles körben alkalmazták középfeszültségű kapcsolóberendezések szigetelőközegeként. Ma azonban már nemcsak a műszaki szempontokat kell figyelembe venni. Az SF₆ az egyik legerősebb ismert üvegházhatású gáz: globális felmelegedési potenciálja mintegy 24 300-szor nagyobb, mint a szén-dioxidé, és ha a légkörbe kerül, rendkívül hosszú ideig ott is marad. Ezért döntött úgy az Európai Unió, hogy több lépcsőben kivezeti alkalmazását. Idén januártól az új, 24 kV alatti középfeszültségű kapcsolóberendezésekben már nem használható SF₆, a következő években pedig további feszültségszintekre is kiterjesztik a korlátozásokat. Ez egyértelmű jelzés a piac számára: a jövő beruházásait már SF₆-mentes technológiákra és egyben fenntartható szemlélettel kell megtervezni.
Az elektrifikáció, a megújuló energiaforrások térnyerése, az elektromobilitás, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásai által generált egyre nagyobb villamosenergia-igény alapjaiban alakítja át az energiaellátást
Ez azt jelenti, hogy minden meglévő SF₆-os berendezést le kell cserélni?
Nem, ez egy gyakori félreértés. A szabályozás az újonnan üzembe helyezett berendezésekre vonatkozik, a már működő középfeszültségű kapcsolóberendezések tovább üzemeltethetők. Ugyanakkor a hálózatüzemeltetőknek, ipari vállalatoknak, adatközpontoknak és nagy energiafelhasználóknak már most érdemes hosszú távon gondolkodniuk.
Egy középfeszültségű kapcsolóberendezés élettartama gyakran 30-40 év. Egy most meghozott beruházási döntés tehát évtizedekre meghatározza az üzemeltetés feltételeit, ezért ma már nemcsak a műszaki paramétereket kell mérlegelni, hanem a későbbi jogszabályi megfelelést, az üzemeltetési költségeket, a fenntarthatósági célokat és az életciklus végének kezelését is.
Mi történik akkor, amikor egy SF₆ gázt tartalmazó kapcsolóberendezés eléri élettartama végét?
Ez egy szigorúan szabályozott folyamat, a berendezést először biztonságosan üzemen kívül helyezik, majd minősített szakemberek speciális berendezésekkel visszanyerik az SF₆ gázt. A gáz zárt tartályokba kerül, ezt követően pedig vagy megfelelő technológiával ártalmatlanítják, vagy megtisztítják és újra felhasználhatóvá teszik. Magát a kapcsolóberendezést ellenőrzött körülmények között bontják szét, az acél, alumínium és réz alkatrészek, valamint az elektronikai komponensek pedig a megfelelő hulladékkezelési és újrahasznosítási folyamatokba kerülnek.
A folyamat minden lépése dokumentált és nyomon követhető, ami nemcsak a jogszabályi megfelelés miatt fontos, hanem a vállalatok fenntarthatósági jelentései és ESG-céljai szempontjából is.
Hogyan támogatja ebben a Schneider Electric az ügyfeleit?
A Schneider Electric nem csupán új technológiákat fejleszt, hanem azok teljes életciklusát is támogatja. A Schneider Electric a világ egyik legfenntarthatóbb vállalataként így nemcsak az új technológiák fejlesztésére, hanem a meglévő berendezések felelős kezelésére és az anyagok körforgásban tartására is kiemelt figyelmet fordít.
Az új generációs berendezéseink, például az RM AirSeT pedig tiszta levegőt alkalmaz szigetelőközegként, így megfelel az új uniós előírásoknak, miközben egyszerűbbé teszi a teljes életciklus kezelését is.
A következő években tovább gyorsul az elektrifikáció, nő az energiaigény, szigorodnak a fenntarthatósági elvárások, ezért olyan beruházásokra van szükség, amelyek hosszú távon is megfelelnek a jogszabályi környezetnek, támogatják a digitalizációt, és lehetővé teszik a fenntartható működést
A digitalizáció és a mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet kap az energetikában. Hogyan kapcsolódik ez a középfeszültségű infrastruktúrához?
A mai kapcsolóberendezések már jóval többet tudnak annál, mint hogy egyszerűen megszakítják vagy továbbítják az áramot. Az intelligens hálózatokban ezek az eszközök folyamatosan adatot szolgáltatnak az állapotukról, támogatják a karbantartást, és lehetővé teszik, hogy a hálózat egyes részei akár emberi beavatkozás nélkül reagáljanak egy-egy meghibásodásra. Ez különösen fontos egy olyan energiarendszerben, ahol a megújuló energiaforrások, a decentralizált vagy az időjárásfüggő termelés miatt a hálózatnak sokkal rugalmasabban kell működnie.
A Schneider Electricnél olyan technológiákat fejlesztünk, amelyek segítik az új energiakorszak kialakulását. Célunk, hogy az épületek, adatközpontok, gyárak, ipari létesítmények, infrastruktúrák és villamosenergia-hálózatok nyitott, szoftveresen vezérelt rendszerekként működhessenek. Az olyan megoldásaink, mint az EcoStruxure, összekapcsolják az eszközöket, az adatokat és az analitikát, így az energiaelosztás nemcsak biztonságosabbá, hanem hatékonyabbá is válik.
Rendkívül széles portfólióval rendelkezünk: a villamosenergia-hálózatoktól egészen az épületekig és a gyártósorokig képesek vagyunk integrált megoldásokat kínálni. Nem pusztán különálló rendszereket kapcsolunk össze, hanem olyan ökoszisztémákat építünk, amelyekben az adatok, a mesterséges intelligencia és az emberek egymást erősítve működnek együtt.
Ha egyetlen tanácsot adhatna azoknak a vállalatoknak, amelyek most készülnek középfeszültségű beruházásra, mi lenne az?
A legfontosabb, hogy ne kizárólag a jelenlegi igényekből induljanak ki. A következő években tovább gyorsul az elektrifikáció, nő az energiaigény, szigorodnak a fenntarthatósági elvárások, ezért olyan beruházásokra van szükség, amelyek hosszú távon is megfelelnek a jogszabályi környezetnek, támogatják a digitalizációt, és lehetővé teszik a fenntartható működést. A jövőben ugyanis már nem elegendő megbízható berendezéseket telepíteni. A ma meghozott beruházási döntések évtizedekre meghatározzák egy vállalat energiahatékonyságát, versenyképességét és alkalmazkodóképességét.
Techmonitor-összeállítás
